
Rengeteg oka lehet, ami miatt háttérbe szorul az intimitás. Pár fontosabbat összeszedtem:
- rengeteg munka, kevés energia. Könnyű rámondani, hogy "uhh, most fáradt vagyok, iszom inkább egy sört", mint lefürdeni és akár 20-30-40 percig kellemesen együttlenni. Nem véletlen ilyen kevés időt írtam. Ha a hölgyeket kérdezem, akkor nekik nagyon jó érzés tud lenni egy 30-40 perces együttlét, ami ölelésből, masszázsból, és simogatásból áll, esetleg orális élvezetekből. Nem feltétlen az a jó, ha alvás van, vagy ha "csak" 5 perc vad szexuális dugás. Az igazi szeretkezés és szerelmeskedés csókkal és öleléssel átitatva kezdődik. Ebből mindkét fél töltekezhet. Tehát a sok munka mellett, amikor lefáradsz, a kifogások helyett inkább át kell értékelni, hogy miért nem akarsz a párodnak adni, vagy a párodtól kapni?! Mi van, ha csupán kifogás a "fáradt vagyok"?
- nincs elegendő idő. Már régen is megmondták: "arra van időd, amire akarod". Itt most teljesen őszintén azt gondolom erről, hogy igen, ott van az az érzés, amikor tudod, hogy 16 órát dolgoztál, minden bajod van, büdösnek érzed magad és azt várod, hogy hazamenj, lefürödj és ledobd magad a kanapéra egy sörrel. Érthető. Pihenni is kell, lazulni is kell. A kikapcsolódás fontos. Viszont a kapcsolataid is fontosak, főleg ha már komolyabb kapcsolatot "nevelgetsz". Ha sűrűn hallja a kedves párod, hogy most nincs idő, most fáradt vagy, most ne stb., akkor egy idő után elege lesz, vagy akár elkezd azon gondolkodni, hogy mi lenne esetleg mással, máshol...
- bepottyant egy baba, vagy kettő, vagy három. Mindegyikre volt már példa az elmúlt években, sok ilyen történetet hallgattam végig Skype-n. Egy dologban szinte mindegyik egyezett és hasonlított: mindig másra fogták, tehát nem látták a valódi okát annak, hogy feszültebbek, boldogtalanabbak. Pl. "sokat veszekednek a gyerekek és emiatt mi is összeveszünk a férjemmel" vagy "a férjem rengeteget dolgozik, aztán otthon nem akar azonnal a gyerekekkel játszani, ez feszültséget okoz nekem" - és még sorolhatnám azokat az indokokat, amiknél a babákra fogják a szülők a saját hiányukat. Lássuk csak mi változik a férfi és nő között, amikor bepottyannak a gyerekek? Pl. nem tudnak ugyanúgy kettesben lenni, ahogy előtte. Ez gáz. Ez feszültséget okoz. Viszont ez természetes. Ilyenkor nem a gyerekek a felelősek a következményekért (szeretkezés, szeretet, szexhiány), hanem a felnőttek, hiszen ők hozták a gyerekeket a világra. A felnőtt tanítja, a felnőtt szervezi, a felnőtt "pakolássza" a gyereket jobbra balra. Tehát kitől függ, hogy lesz-e szexuális élet, vagy nem? Kitől függ, hogy lesz-e elegendő idő kettesben lenni? És kitől függ, hogy az alatt az idő alatt, amíg a férfi és nő együtt van mi történik? Természetesen a pártól függ. Kevés embernek tanítják meg, hogy a babák érkezésével tudatosan át kell szoktatni a kapcsolatukat az új felálláshoz. Lehet lázadozni és visszasírni a régit, de az már nem lesz olyan :) A gyerekek hozzák a változást, amit a szülők idéztek elő. A kérdés, hogy a férfi és nő vállalja-e, hogy újra felélesztik a tüzet, hisz ez csak tőlük függ. Más nem fogja ezt helyettük. Erre szoktam javasolni a masszázst, érintést, simogatást, csókokat és a tantrát (házi használatra megtanulni). Ha ezeket az egyszerű dolgokat elkezdi a pár visszahozni az életébe, akkor felfrissül, megújul és virágozni fog :) Ha pedig mutogat a gyerekekre, akkor a gyerekek is lebetegszenek és ők maguk is még frusztráltabbak lesznek, hisz az a bizonyos gőz nem tud kijönni. Egy biztos: az elfojtások egy idő után utat találnak maguknak így vagy úgy.
- nem működik a kémia. A sokat emlegetett kémia. A szerelem első fázisaiban megváltozik minden. Oda-vissza vagytok egymásért. Persze, ha a kémia nem teljesen passzol, akkor már az elején is lehetnek gondok. Pl. nem izgul fel a hölgyemény, nem nedvesedik, tehát hiába közeledik a férfi, valami mégsem stimmel. Férfi oldalnál is lehetnek gondok, pl. nem áll a műszer, nincs az a "levakarhatatlan" erős összeolvadási vágy, csak a lelkesedés nagy. A szerelem összeköt egy darabig, viszont a szexuális része talán meg merem kockáztatni még fontosabb, mint a szerelem. Persze a legegészségesebb, ha a szerelem és kémia együtt járnak :) Amennyiben kiderült számotokra, hogy nem passzoltok össze, akkor nem érdemes sokáig húzni egymás idejét, mert a belső mágnesetek nem fog változni. Mindenki orrában van egy olyan illat, egy érzés, ami vonzó. És természetesen ott van az ellenkezője is, ami inkább taszító, visszataszító. Biztos éreztél már olyat, hogy "na ettől a szagtól már a nem létező is lekonyult" - (nők)
- bizalmatlanság van. Családból hozott negatív minták, előző kapcsolatokból feldolgozatlan sérelmek, okkal vagy ok nélkül féltékenykedések a jelen kapcsolatban. Megölik a szerelmet, megölik a szexualitást. Egy idő után nem is beszélgetnek a felek és csodálkoznak, hogy nem csak a szex tűnt el, hanem a csók, ölelés és egymás szemébe nézés is. Van az az idő, amikor ez is menthető, ha szeretnétek. A régi sérelmek feldolgozhatók és az újak megállíthatók. Időben elkapva, orvosolva :)
- "csak a szexre kellesz". Láttam már ilyen férfit és ilyen nőt is, akiről később derül ki, hogy ő nem tud és nem is akar kötődni a másikhoz. Nyilvánvaló, hogy kettőn áll a vásár, hiszen aki nem tud kötődni, az olyan kapcsolatokat vonz magához, aki szintén nehezen kötődik, mert ezzel védi magát, biztonságos kapcsolat. A külső vonzódás összehozhat ilyen emberekkel, aztán mikor már egyik fél belebonyolódik, hitegeti magát, akkor derül ki, hogy itt megint koppanás van és ezt benézték. "Ja, hogy te csak meg akarsz dugni és ennyi? Erre kellek, erre vagyok csak jó?" - önértékelési problémák, valamint régi negatív minták, ami miatt ilyen kapcsolatok kialakulhatnak.


A változtatás konfliktussal jár, azonban egy dolgot fontos megjegyezni itt: ez a változás jót hoz az életedbe. Konfliktus mentesen csupán a problémás gödröt mélyíted, amiből később még nehezebb kimászni. A konfliktusmentesség nem más, mint önámítás és hazug mézes-mázas önbecsapás.
Miért is ne? :)
Amennyiben kérdésed lenne, online segítséget szeretnél, jelezd felém, vagy bejelentkeznél hozzám, itt megteheted >>> takacs.janos.istvan@gmail.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.