Takács János - Gyakorlati Önismereti Foglalkozások

Csütörtök van. Ma egy kicsit lazább napot szerveztem magamnak, csak késő délután kezdek. Ildi 16:00-ra jön hozzám, hogy megbeszéljük a tudatalatti nyomozást, azaz megbízásomat a lélektársának felkutatására. Előtte átnéztem az anyagát, amit még e-mailben átküldött és felidéztem amit telefonon mesélt.

Pár nappal a találkozónk előtt...Hétfőn.

Ildinek 2 éve vetett véget egy hosszabb kapcsolatának. Utána másfél évig egyedül élt. Voltak próbálkozásai, de 1-2 éjszakás kalandnál, szexuális izgalomnál tovább nem jutott. Kihasználták a zárkózottságát. Rettentően sajnálja magát, ahogy a meséléséből kiderül. Szívszorító, hogy milyen szinten elzárta magától a valódi érzéseket és értékes kapcsolatokat. Tehát 2 éve végzett az előző kapcsolattal, utána másfél év szünet...maradt még fél év. Ez a fél éve mozgalmas, várakozással teli volt. Addig-addig imádkozott, amíg eljött a "lélektársa" Laci. Egyelőre idézőjelbe írom, mert ezek az ő állításai. Semmit sem kezelek tényként egészen addig, amíg meg nem bizonyosodtunk róla.

Tehát Ildi és Laci összefutottak egy pékségben. Nyári nap volt. Csinosan öltözött és többet is láthattunk a bájaiból,ahogyan azt ilyenkor megszokhattuk. Tudjátok a meleg idő, forró levegő teszi. Laci le sem tudta venni a szemeit Ildiről. Pár szégyenlős, pirulós pillantást vetett oda Lacira, aki teljesen leragadt. Méregette a lányt, pásztázta tekintetével. Először fel, majd le, majd fel, majd le....majd a szemeibe bámult és észre se vette, hogy mögötte szinte vigyorognak a sorban következők. Ez az ember totálisan elvarázsolódott.

Ildi sorra került, fizetett, majd mikor indult volna kifelé, akkor Laci elé állt és megszólalt: "meghívlak egy..."

Itt csend lett, elakadt a lélegzetük is...Inkább picit odébb álltak, mert már kínos kezdett lenni a hirtelen és szokatlan lángolás. Néztek egymásra. Ildi megtörte a csendet és azt kérdezte: "...egy kávéra?"

3 perccel később egy kellemes kis kávézó udvarán ültek. A munkahelyükön vártak rájuk? Sebaj, kit érdekel. Ez az energia mindent kiütött. Felelősséget, okos és bölcs személyiségeket, tisztánlátást, mindent. Egy lényeges volt: itt és most kávéznak, egymást nézve, csendben. Ildi meg is lepődött, mert rengeteget szokott dumálni, fecsegni összevissza. Most valami végtelen nyugalom szállta meg, közben tüzelt a teste, főleg a mellkasa. Még meglepőbb és egyben régóta vágyott természetes jelenségre is figyelmes lett: a férfi ugyanezt érezte, ugyanígy viselkedett. Látszott, érződött, sütött az egész lényéből. Laci nem titkolta. Megjegyzem nem is tehetett volna mást, mert ezt eltakarni képtelenség.

Teltek a percek, lassan másfél óra is lepergett. Megcsörrent Ildi telefonja. Összerezzent. Látszott, hogy picit kizökkent Laci átölelő hatásából...Ránézett a kijelzőre és látja az irodából hívják. A főnöke. "Fel kell vennem, bocsi" - arcot vágott és gyorsan fogadta a hívást. Finoman jelezték felé, hogy már cirka 80 perce ott kellene lennie és amúgy is hol a fenében van munkaidőben? Lerakták. Elkezdett készülni Ildi és tudta menniük kell. Cseréltek telefonszámot, Laci még névjegyet is adott zavarában. Kis hivatalos...

Ildi elfutott, vissza a munkájához. Laci nézett utána, sokáig. A pincér hozta a számlát, ő ébresztette mosolyogva. Fizetett, majd ő is elindult.

Ezzel kezdődött az egész.

Ezután naponta órákat töltöttek együtt, egymást nézve, ölelve, simogatva, figyelve. Időnként beszélgettek, ismerkedtek, meghallgatták egymás élettörténetét. Másik pillanatban pedig régi (talán előző életből hozott) emlékekről mesélgettek. Ismerős, hatalmas és vonzó energiákat ébresztettek egymásban. Egyszerre volt felemelő és félelmetes is. A lelkük a kávézós szemezés óta folyamatosan összefonódva szeretkezett egymással. Ildi legalábbis így élte meg a történetet.

És kérdezhetnéd, hogy NA DE HOL VAN ITT A PROBLÉMA?????

Igen, jogos. Eddig minden szép és jó. Ám Ildi mégis felkeresett, kétségbeesett és zaklatott lelkiállapotban.

"Jani, köszönöm, hogy ilyen hamar fogadsz. Már az őrület kerülget. Nem tudom mit csináljak. Folyamatosan érzem Laci jelenlétét. Érzem, hogy együtt kellene lennünk. Érzem, hogy ő az, tudom, hogy ő az, aki nekem lett teremtve, aki az én lélektársam, vagy bárminek nevezhetjük...Lényeg, ő az enyém. Tudom, meggyőződésem. És egyszerűen nem tudom megérteni miért távolodott el, miért nem ír az utóbbi 2 hétben. Szinte egyik napról a másikra szakította meg velem a kapcsolatot. Azt mondta nekem, hogy időre van szüksége és ő most bizonytalan, és még soha sem érzett ilyet, nem tudja hova tenni...SEGÍTS! Most mi a fenét csináljak?"

Kis csend. Figyeltem az érzés-energia hullámokat a hangjából, sóhajtásából és a remegő szívveréséből. Kerülgeti a sírás, érzem. Tehetetlenség lengi át az egész testét, lelkét.

"Jani, mondd meg őszintén...normális vagyok, hogy ilyeneket érzek? Miért érzem azt, mintha kitépték volna a szívemet? Miért akarom ennyire, hogy itt legyen, mikor kérte, hogy picit átgondolhassa??? Én soha sem voltam ilyen"

Megkértem Ildit, hogy minden energiáját, figyelmét fókuszálja arra, hogy a saját érzéseit, gondolatait lássa át. Önmagára fókuszáljon. Még akkor is, ha nehéz.

"A bizonytalanság érzése nem tőled jön, nem belőled. Mi van, ha annyira egymásra hangolódtatok, hogy az ő érzéseit érzed? Mi van, ha annyira görcsösen akarod őt, hogy épp ezért rettegsz az elvesztésétől? Mint ahogy régebben többször is elveszítettétek már egymást. A korábbi leírásodból és a lelked meséiből is kiderül, hogy többször éltél már át szerelmes kapcsolat elvesztését. Így vagy úgy, de egyedül maradtál. Elment, megijedt, meghalt, elrabolták, elcsábították...Mindegy is az ok. Egy biztos: az elvesztés és ennek félelme. Ezt a másik fél is érzi. Nála aktívabb a történet. Inkább távolabb ment, mert így kevésbé fáj az esetleges elvesztés. De mondd csak, tulajdonképpen az elvesztésre játszotok?"

Ildi erre elsírta magát..."Mikor jöhetek, hogy ezt lenyomozzuk és rendbe tegyük?"

Csütörtök 16:00-ra kapott időpontot. Felírtuk mindketten.

Megiszom egy finom kávét és hamarosan kezdünk.

A nyomozásban utána fogunk járni az alábbi kérdéseknek:

• Milyen módon és miért kapcsolódik Laci és Ildi ebben az életükben?
• Mit hoztak át ebbe az életbe korábbi életeikből vagy jelen életük generációs múltjából, azaz a szüleik és felmenőik mintáiból?
• Miért távolodott el valójában Laci? Meddig tart ez? Mit lehet tenni?
• Együtt kell lenniük? Vagy nem? Vagy ez közös választás?
• Kiléphetnek a karmikus terhek nyomása alól?
• Mi a következő lépés?

Gyere vissza, mert hamarosan olvashatod a nyomozás anyagát...

Addig is, ha kérdésed van, vagy megosztanád velem történetedet, felkeresnél egy nyomozási megbízással, szeretettel várom itt: www.tudatalatti-detektiv.hu

Csodás napot kívánok,

Jani