Aki panaszkodik, hogy szerencsétlen és sosem kap lehetőséget, az szinte biztos, hogy nincs elég bátorsága, hogy azt megragadja. - A panaszkodás amúgy is rengeteg olyan negatív energiát mozgat meg, amitől mindenki inkább menekül és bezárkózik.
Te szereted hallgatni a folyton panaszkodó embereket?
Hát én nem. Időnként meg sem lepődök, hogy sokan elhagyják inkább ezt az országot, hiszen a rengeteg fájdalom, csalódás, munkanélküliség hatására sokan bekeserednek, elegük lesz és elkezdenek panaszkodni. De egy valamit nem vesznek észre, hogy a panaszkodás nem csak őket, hanem a környezetükben élőket is lehúzza. Tehát ahelyett, hogy változtatnának az életükön, ahelyett a felelősséget rávetítik a világra.
"...ilyen ez a város, ilyen ez a kormány, ilyen ez a szomszéd, ilyen a férjem, a feleségem, a gyerekem miatt van...és egyébként a főnököm is hülye" és még sorolhatnám az idők végezetéig a kifogásokat, amiket emberek tízezrei, vagy százezrei használnak arra, hogy bátorság híján megmagyarázzák maguknak miért nem cselekszenek magukért.
Mentségükre is szólnék egy keveset:
Nem egyszerű a mai világban helytállni, alárom és ilyen körülmények között boldognak lenni, sikeresen élni. De melyik kor és melyik ország volt folyamatosan békében, nyugalomban és harmóniában?
Ez itt a Föld, ébresztő!!!
Korábban voltak polgárháborúk, világháborúk, folyamatos harcok, elnyomás, diktatúra, királyságok stb. Ott is ugyanúgy szükség volt arra, hogy az ember bátor és merész legyen. Irigykedsz a gazdag emberekre? Irigykedsz azokra, akiknek van párjuk? Ők megdolgoztak érte így vagy úgy. Mindennek megvan az ára. Ha valaki éjjel-nappal dolgozik és milliomos lesz ezáltal, akkor ő az életéből rengeteg időt "eladott" azért, hogy vastag legyen a tárcája. Te mit tettél ezért? Semmit? Akkor meg miért panaszkodsz?
Fújsz a modellekre, kurvákra és a testüket eladó emberekre és irigyled tőlük az elért sikereket, anyagi előrejutást? Te megtennéd a sok pénzért és előrejutásért, amit ők megtettek? Nem fogom őket szentté avatni, csak szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy többféle útja van annak, hogy elérjed, amire vágysz. Van, aki így dönt és van, aki úgy. Van, akinek belefér, hogy naponta váltogassa a gazdagabbnál gazdagabb fazonokat az ágyában és van, aki még a munkahelyén sem mer ellenkező neműekkel beszélgetni, sőt nem mer önmagáért lépni sehol, hanem inkább nyel, nyel és sajnáltatja magát.
Lehetséges, hogy látszólag semmi értelme a történelem óráknak, és az iskolai képzéseknek (sokan mondják ezt), de ha mélyebben belegondolunk, akkor többféle értelme is van. Pl. mindenki megtanulhatja azt, hogy milyen törvényszerűségek vannak a világban. Mindenki megtanulhatja azt, amit mutatni akarnak a világban neki (mert ez sokszor nem az, ami valójában történt). És azt is meg lehet tanulni, hogy nem csak ez az út van. De mindenhez merészség kell és bátorság, másképp nem megy.
Aki mer, az nyer. Aki pedig nem csinál semmit, csak panaszkodik, az nem csak önmagát, de a világot is lehúzza a vécén.
Na, hajrá!
TJI, a Tudatalatti Detektív
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
