"GONDOLJ BELE A HELYZETEMBE - EGYÜTT ÉRZEL UGYE?" Életem egyik legmorbidabb esete történt a napokban. Budapesten az Aréna Plaza előtt sétáltam, amikor is odajött hozzám egy drága cuccokba öltözött kis fazon (ahogy mondták a Showder Klubban a stand-up mesterei: "egy perui" - de nem akarom bántani az igazi perui indiánokat, mert kifejezetten közel állnak a szívemhez).
Így hangzott a párbeszéd:
"csáó, remélem te nem vagy egy rasszista és nem küldesz el egyből, mert cigány vagyok, normálisan jöttem ide, nem vagyok bunkó és tényleg őszinte vagyok. Mások egyből elküldtek és nem hallgattak végig." - Na, ezt jól bevezette az emberünk, gondoltam magamban. Jeleztem is neki, hogy figyelek, mondja nyugodtan, mert én nem vagyok rasszista. Aztán így folytatta: "Most szabadultam a börtönből, majdnem 3 évig voltam benn, és most nincs pénzem kajára, italra, tudnál adni pár száz forintot nekem? Ugye megértesz és ugye bele tudsz gondolni a helyzetembe? Ennyi évig el voltam zárva..."
Itt kiakadt bennem valami mélyen és mondtam neki, hogy "Nem én vagyok az embered, nem segítek." Erre elkezdett elég bunkón viselkedni, felháborodott hogy "akkor miért hagytál végig beszélni, miért nem szóltál az elején?" Erre én válaszoltam neki: "Emlékszel mit beszéltünk az elején? Ugye? Végighallgattalak. Ugye? Akkor ennyi." Erre már semmit sem tudott mondani, mert gondolom ilyet még nem mondtak neki eddig.
Mindenesetre bejött az, amit az elején gondoltam. Ha valaki elmondja, hogy ő mennyire nyugodt és nem bunkózik és nem köt belém, normális stb., akkor tuti a végére ideges és bunkó lesz, főleg ha nemet mondok neki. A sok-sok tagadás és elfojtás egyszer kijön, főleg ha valaki hajtogatja, hogy "én nem vagyok ilyen és ilyen."
Miért érdekes ez a téma? Mert olyan ötlettel állt elő az ember, ami akár még igaz is lehetett, ki tudja, lehet épp a börtönből szabadult. De egy valamit nem értek: ha valaki több évig. Aki így viselkedik, az nem hiszem, hogy túl sokat tanult az elzárásból.
Ti mit gondoltok erről a kéregetős, segítős témáról? Tisztában vagyok, hogy ez egy olyan témát feszeget, ami miatt akár engem is sokan betámadhatnak, vagy épp mellém állhatnak. De tudjátok mit? Nem érdekel, mert ez a "TÉMA" szinte minden nap szembejön az utcán. Főleg, ha a fővárosunk nagyobb utcáin, terein, aluljáróiban sétál el az embere. Az már a csúcs, amikor plázában is kéregetnek, vagy ott állnak a k*rvák...
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, hozzászólásotokra, történeteitekre!
A rasszista és támadó jellegű hozzászólásokat és véleményezéseket törölni fogom, nem vagyok rá kíváncsi és ez itt nem is a fröcsögés helye. Még ha indulatod is generál a téma, akkor is igyekezzetek intelligensen véleményezni! KÖSZÖNÖM!
Szép napot kívánok! Üdvözöllek!
TJI
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.