Ha kezdő lökés kell...

jani-tudatalatti-detektiv.jpg

Természetgyógyász-kineziológusként tevékenykedem és segítem az engem felkereső embereket immár több, mint 13 éve. Az egyéni és csoportos foglalkozásokon kívül életcélom és hivatásom átadni azt a lelkesedést, látásmódot, tiszta szeretet érzését, nyitottságot, motiváltságot, amit születésem óta hordozok és fejlesztek. Ezért írom ezt a blogot is :) Ha kezdő lökésre van szükséged, keress bátran!

Ha kérdésed van, vagy bejelentkeznél:
nyomozas@tudatalatti-detektiv.hu

Együttműködő partnereim:

UzletiVideoLogo_transparent_14.png

filantropikum_1(vegso).jpg

Csatlakozz Facebookon is!

       

Látogatóim a világból

Flag Counter

Az adatokat 2013. május 16-tól számoljuk.

Átalakulás miatt szünetel a blog

2016.01.11. 15:08 TJI

Sziasztok,

 

ha követed a weboldalamat (www.tudatalatti-detektiv.hu), akkor láthattad, hogy megújítottam honlapom és friss megoldások, szolgáltatások is bekerültek a repertoáromba. Az itteni blog átmenetileg szünetel, amíg ezt is megújítom :)

 

Itt találhatsz meg továbbra is e-mailben:

nyomozas@tudatalatti-detektiv.hu

és itt Facebookon:

https://www.facebook.com/Online.Tudatalatti.Detektiv/

Komikus karmikus karmolás

2014.07.07. 22:37 TJI

karma.jpgVicces dolog az élet. Vicces dolog a karma. Időnként kedvem támad felröhögni az égre, máskor sírva nevetek saját fájdalmamon. Aki azt hiszi mindig minden fenékig tejföl, az téved. Egyszer egy tanárom azt mondta, hogy "tudjátok mi különböztet meg minket az átlagtól?

Sejtettem mit fog mondani. Figyeltem tovább.

...az, hogy akár hányszor hasra esünk, felkelünk és megyünk tovább. Senki sem fog helyettünk lépni. Senki sem fog helyettünk mosolyogni újra. Senki sem fog helyettünk újra élni.

Emberek jönnek. Emberek mennek. Szeretés. Szerelem. Csodálat. Rajongás. Kavarog minden.

Érzékeny nyitott lelket összevissza facsarhat, mert nyitva van mindenre. Veszi az adást.

Egyik sokat ad, másik sokat szív belőle.

A két fél mindig kiegészíti egymást. Így vagy úgy. Lelkileg és testileg. Amiből egyik oldalon több van, az kezdetben a másik oldalon hiányos. Ha sokat adsz, akkor a másik sokat "vesz el". És ez idővel gyógyító jelleggel kiegyenlítődnek. Jó esetben. Amennyiben NEM, akkor az nem gyógyulás.

Ez az év 2014, minden szempontból vicces és tanulságos. Elhatároztam, hogy minden lehúzó felesleges és kérdőjeles kapcsolatomat lezárom, pontot teszek rá és magam mögött hagyok. Ahogy ezt elhatároztam, pár percen belül oda is tolta elém az élet az első kapcsolódást. Aztán másnap még kettőt. És milyen érdekes. Egyből sikerült a legfontosabb válaszokat megkapnom. Amiket már évek vagy évezredek óta kerestem. Itt van előttem. Itt volt előttem mindig is, csak nem volt eléggé elegem.

Jönnek hozzám sokan azzal, hogy ezt is meg szeretnék oldani, meg azt is. De tudod mit? Neked is megsúgom. Amíg nincs eléggé eleged, addig te is a saját szarodban fogsz dagonyázni. Nem véletlen használtam a "szar" szót. Mert bár ronda és gusztustalan, DE mégis tanulságos és passzol a témához, hiszen valld be magadnak, hogy ha ebben vagyok, akkor arról tudod, hogy nem jó. Büdös, régi, elhasznált, fura állagú...és ami a legrosszabb, hogy te maradtál benne.

"szarban vagyunk Malvin?"

Én is fürdőztem benne. Nem egyszer. Sőt bele is hasaltam pofára esve. Fájt, mert orrba szájba kaptam.

Aztán elegem lett, mert a szaglásom elég erős. Illatos tiszta dolgokat akarok. Átlátható letisztult életet. Átlátható kapcsolatokat, lehúzástól mentesen. Szeretetet, szerelmet és nyugalmat.

Ki az, aki egy pöcegödörben nyugalmat talál és békét és tisztaságot?

Aki ilyen, annak gratulálok és sok boldogságot ott!

Nekem más való :)

Hamarosan jön a karmikus tréningem, július 19-én. Akkor erről is sokat fogunk beszélgetni + gyakorlati leckéket is veszünk ezzel kapcsolatosan, hisz mindenkinek a kezében van a saját élete, ehhez pedig vannak kulcsok.

ELŐ-REGISZTRÁCIÓ - Ismeretlen Ismerős Tréning - karmikus kapcsolatok - villámcsapás találkozások - RÉSZLETEK és jelentkezés itt:

http://www.tudatalatti-detektiv.hu/

 

Szép napot kívánok, illetve ha este olvasod, akkor szép estét!

TJI

Csak tedd meg

2014.04.29. 11:27 TJI

Rengeteget féltem már életemben, gondolom ezt nem sokan feltételezték rólam az olvasóim közül. Régebben én is belesétáltam párszor abba a halogatás csapdájába.

"Majd 1 óra múlva", "majd holnap", "majd ha ez és ez megtörténik".

Ez mindegyik valamilyen feltételhez kapcsolódott. Azok a feltételek, amitől függővé tettem a lépéseimet, azok pedig ritkán történtek meg, vagy meg sem történtek. Így vagy belekényszerítettem magam egy helyzetbe, vagy a célom nem tudtam úgy megvalósítani, ahogy akartam.

Aztán egyszer csak elegem lett és elkezdtem olyan dolgokat csinálni, amit már vakmerőségnek szoktak hívni. Bizalom az életben, bizalom a sorsban és bizalom a világ "vigyázó" tekintetében. Van, aki ezt Istennek hívja, van, aki szerencsének, van, aki sorsnak, van, aki Univerzumnak. Egy valamiről beszélünk.

ut.jpgAmikor nem gondolkodom sokat a megérzés után, csak megyek és csinálom, cselekszem, akkor megvalósul a vágyott cél.

Amikor agyalok, akkor több tényező is megakadályoz. Az idő, hisz később nem biztos, hogy az a lehetőség ott lesz, ami előtte az adott érzésnél ott volt. A másik a sok gondolkodás, ami elbizonytalaníthat és félrevezethet. Az ész okos döntéseket tud hozni, de megérezni nem tud. Ez akkor tud jól működni, ha az agy és a lelek együtt tud működni. Ha a zsigereimben lévő dolgokat jól fordítom le, jól dekódolom.

Van még egy előnye az egyből cselekvésnek. Hamarabb kiderül, hogy jó volt-e a megérzés. Ha jó volt, akkor egy pozitív pipa az önbizalmamnak. Ha nem úgy lett, akkor pedig tovább vizsgálva kiderülhet hogy miért láttam/éreztem azt, korábban. Egyáltalán megérzés volt-e, vagy csupán a tudatalattim játszadozott velem. Tehát mindenképp a malmomra hajtom a vizet.

CSELEKVÉSRE FEL. Kevesebb gondolkodás, több cselekvés = több boldogság :)

Szép napot,
TJI

AZ ELKERÜLHETETLEN: Lélektársak törvénye

2014.02.10. 13:58 TJI

Ha azzal győzködnek, hogy elkerülhető a sorsod, vagy változtathatsz rajta, és te ezt el is hiszed, akkor sok csalódás és fájdalom fog még érni. Itt most kifejezetten a lélektársi érzésekről és találkozásokról beszélek, na és persze arról, ami ezzel jár. "Nem kell, hogy fájjon, nem kell, hogy felboruljon az életed, elkerülheted..."

Az univerzális törvények szerint a karmádat be fogod teljesíteni és a sorsod jön, mint a vihar, mint egy mindenkire ható földrengés, és mindent elsöprő földöntúli energia hullám. Mert ez ilyen.

Illata és időnként szaga van, érezheted az orrodban, hogy közeleg...

Íze van, ami kitölti a lényed, érzed a szádban az édeskés puha, vagy olykor kemény savanykás formáját, esetleg keserű múltból fakadó mellékízeit. Minden benne van, a maga fűszeres telítettségével.

Tapintható és érezhető, de beleremegsz, ha megérzed. Forró remegő és egyben hideg nyirkos hatású, villámlik és belenyilall az érzés mindenedbe. Ébresztés a maga formájában. Ha csak kis apró érintéssel is próbáltad már, megtapasztaltad, tudhatod, hogy felejthetetlen élményben volt részed. Amikor ennél tovább is mész a testi érintkezésben, az pedig leírhatatlan belső erőket mozgat meg, elrepít más világokba. Nem szerelem, nem szexuális szenvedély, ez más. Ez egy univerzális összekapcsolódás, egy emlékeztető, hogy VAN ISTEN és TE VAGY, TI VAGYTOK. Egyben. EGYEK.

A hang. A nem látható hangok is formát öltenek, mert a hangját előre érzed, ott cseng a füledben bármikor is történt, bármennyi idő is telik el, bármi ér téged, akár csalódások tengere önti el tested lelked, ez ott fog csengeni a füledben és emlékeztet majd arra, hogy MENJ TOVÁBB, mert ERŐS VAGY és van értelme!!!

A látvány beég a retinádba, minden sejted szeme kinyílik és egy lényként figyel, rátapad, oda fókuszál, hisz mást nem is tehet. Ennél erőteljesebb farkasszemezés nem létezik a földkerekségen, hisz kölcsönös egymásra hangolódás indul minden érzékszerveddel. El tudod képzelni, hogy milyen, amikor nem csak a két szemed aktiválja magát, hanem az összes érzéked, összes szerved, a bőröd, a sejtjeid MINDEGYIKE? Képzeld el, hogy szemeik vannak és azok kinyílnak, egy szemként figyelve, két egymásra hangolódott társ egymásra néz, felismeri egymást.

FELISMERI EGYMÁST!

Ha előtted van még ez a találkozás vagy találkozások, akkor kívánom, hogy sok kitartás legyen benned, mert ilyen élmény nem mindenkinek adatik meg! Ha már túl vagy rajta, akkor vigyázzatok egymásra és használjátok azt az erőt, ami kettőtök együttes erejéből fakad!

Szép napot!

János (TJI, a Tudatalatti Detektív)

A szeretet kopogtat az ajtón - beengeded ezt a lehetőséget?!

2013.12.02. 14:37 TJI

kopogas-az-ajton.jpg"A lehetőség gyakran kopogtat az ajtón, hogy aztán tapasztalja, senki sincs, aki beengedje." - szólt a mai bölcsesség a Tudatalatti Detektív üzenetei közül. Mit szólsz ehhez? Neked ez mit mond? Ki szoktál nézni, ha dörömbölnek? Be mered engedni a lehetőségeket, vagy már rég bezártál? A szeretet veled van, a szeretet megmutatja mi a jó és mi a rossz neked. Figyelj a szívedre!

SZÍVTÉRKÉP TRÉNING DECEMBER 15-ÉN
Az elő-regisztráció elkezdődött. Részletek és jelentkezés itt:
http://www.karmakapu.hu/szeretet-terkep-trening-december-15/

“Hallgass a szívedre vagy hallgass az eszedre!” – hányszor harcoltál már magaddal emiatt?
Mi a szív hangja, honnan jön és mit súg valójában? És mi az, amikor az ész is megszólal? Hogy lehet ezt megkülönböztetni?

Amikor megláttam hogy rohan az idő és mindjárt itt a karácsony, akkor eszembe jutott, hogy mi is lehetne a leginkább időszerű… mi más, a SZERETET. A szeretetről pedig a kapcsolatok jutottak eszembe. Szeretet, kapcsolatok, együtt-külön, adás-kapás és a szeretet minták. Ilyenkor akarva akaratlanul is elgondolkodsz, hogy mit is tettél ebben az évben azért, hogy jól érezd magát, és veled együtt a körülötted élők is. Vajon úgy bántál szeretteiddel, ahogy megérdemelték? Vajon szántál rájuk elegendő időt? És nem utolsó sorban önmagadra?

Itt az idő abbahagyni a gondolkodást és elindulni, tenni, cselekedni. Képzeld el, hogy a szeretet egy személy. Játszottál már ilyet? Próbáld ki! Játszunk!
Tovább >>>

Szép napot!

TJI, a Tudatalatti Detektív


Ismertelek a jövőmben! Emlékszem!

2013.10.28. 12:00 TJI

napfenyes-holgy.jpgForgolódtam az ágyban, amikor arra lettem figyelmes, hogy a hasamra süt a nap. Nem baj még egy picit heverészek, mert jól esik szétterülni. Néztem a plafonon játszó fényeket, figyeltem a kintről behallatszó madarakat, gyerekek kiáltásait, és a szellő suhogását. Bevillant egy arc, egy pillantás, egy ismeretlen ismerős lány arca volt. Azon kezdtem el gondolkodni, hogy ez meg ki lehet? Aztán jöttek sorra a képek és az érzetek, hogy én őt ismerem. Persze mivel nem sok ilyen élményem volt akkoriban, ezért próbáltam értelmezni a helyzetet, hogy mi lehet ez, hogy lehet ez??? Hogy láthatom, ha még nem is találkoztunk? Honnan jön ez?

Persze olyan gondolataim támadtak, amiket ott akkor nem értettem és nem is hittem el, bevallom. A belsőm azt súgta, hogy ezek jövőképek és majd találkozom ezzel a lánnyal. Tartalmas, tanulságos és minden energiát megmozgató találkozás lesz. Ez teljesen felcukkolta az agyamat, hisz akkor most én a jövőt látom? Miért látnám már, hisz az még nem történt meg. Ugye?! Ezek szerint mégis van valami előre elrendeltség? És ha van előre elrendelés, akkor nem is tehetek azt, amit akarok, mert az utam meg van határozva?

Ilyen és ehhez hasonló kétségek indultak el bennem, de persze egy 30 perc belső "beszélgetés" után szépen lecsaptam a kommunikáció fonalát azzal, hogy ELÉG LESZ most már. De inkább így hangzott: ELÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!

Tudod milyen sok az, amikor folyamatosan járnak, futnak, sietnek és dumálnak a fejedben? Nem, nem vagyok őrült, viszont az új érzések, hangulatok, energiák, amelyek a reggeli látomásom miatt jöttek fel, elindították bennem a hangyákat, akik dumálnak, gondolkodnak, kérdéseket tesznek fel. Pl. azt, hogy fix sorsa van mindenkinek, ami megváltoztathatatlan? Vagy a sorsunk ismeretének fényében változtathatunk?

Itt egy újabb kihívás, hisz utána kell járnom annak, hogy mi hogyan működik itt ezen a bolygón. Alig telt el pár óra, amikor is az utcán szembejött velem az a bizonyos lány. Először nem hittem a szememnek. Jött a szokásos szemdörzsölés - "álmodom?" Ez nem lehetséges, ez nem lehet igaz. De most akkor a szememnek sem hiszek? Ez a lány most tulajdonképpen azért jött, mert reggel gondoltam rá, vagy azért mert előre láttam hogy mi fog történni és tényleg az történt? Tolultak a fejemben a kérdések és a válaszok, a lehetséges ötletek. De úgy döntöttem inkább rövidre zárom a dolgot, ugyanis észrevett a lány, hogy bambulok rá. Természetesen én teljesen máshol jártam fejben, így észre sem vettem és odaragadt a tekintetem rá. Mikor másodszor is kérdezte tőlem, hogy mit nézek, ismerjük-e egymást, akkor ébredtem fel teljesen a kattogásból és néztem rá. Ez tényleg ő, és akkor most mit mondjak neki és miért is kellene vele beszélnem?! Megijedtem ott akkor. De pár mondatban elmondtam neki, hogy én őt már láttam ma reggel, félálomban. És bocsánatot kértem tőle, hogy csak így a semmiből felbukkantam, ugyanis én magam sem értettem mi ez. Végül abban egyeztünk meg, hogy hagyunk időt és meglátjuk mit hoznak az elkövetkezendő napok. Az elkövetkezendő pár percben rengeteget nevettünk, csak úgy a semmin, csak úgy zavarunkban, és csak úgy az értetlenség miatt. Kiderült, hogy ő is hasonlót élt át a napokban és nem tudta mire vélni. Ráadásul ő nem is foglalkozott olyan mélyen a spiritualitással, mint én. Zsigerből jött az érzékenység és a képek. A nőknél amúgy is erősebben tud működni a megérzés.

Bemutatkoztunk egymásnak, majd telefonszámot cseréltünk. Ha bármi eszünkbe jutna, akkor keressük egymást. Amúgy nem. Elbúcsúztunk és  persze alig telt el pár perc, már beindultak a gondolataim és a megérzések, képeket láttam. Jobbnak láttam hazamenni és lepihenni kicsit, mert így nem lehet hatékonyan működni és dolgozni, hogy közben ilyen találkozás zajlik az életemben. Aki átélt már ilyet, az tudja mi ez. Olyan, mint amikor szerelmes leszel és nem tudsz másra figyelni. Kíváncsi vagy, izgatnak különféle izgalmas kérdések, forr a szíved, az agyad, a testedben fel-le rohangálnak az energiák és alig várod, hogy történjen valami, hogy meglásd mi miért történik. Na én is így voltam ezzel.

ido-kezemben-az-iranyitas.jpgEltelt 1 nap, 2 nap, majd a harmadik napon hajnali 3 előtt nem sokkal felébredtem és ahogy néztem a plafont, a hold fényét, beugrott a lány arca, a nézése, de teljesen más ruházatban és körülmények között. Egyből jött a válasz belül, hogy ez biztosan valami előző élet lehet. De menjünk csak tovább. A következő kép friss és a mostani világból való volt. Ráadásul megint a jövőből. Azért kell, hogy emlékezzek, mert ő fontos üzenetet hoz a számomra. Erős lélek, mély érzelmekkel, szeretettel és tudással. Ebben az életben soha nem fogja előhozni, de amit a találkozás nekem jelent, az mindennél többet számít. Átadja nekem azt és újra elválnak útjaink. Segít új színben látnom a világ működését, amely még inkább segít majd abban, hogy boldogabb lehessek és ezt másoknak is átadhassam.

Persze ott akkor nehezen fogadtam el, hogy jövőbéli emberrel álmodtam és láttam és tényleg szembe is jött. Sok itt az és, és, és... :)

spiralis-elet.jpgMa már másképp látom és rájöttem, hogy minél több ilyen találkozást élek át, minél többször figyelek oda a megérzéseimre, annál  hatékonyabban tudok élni. Ja és nem utolsó sorban az önbizalmam is hatalmas növekedésnek indult ezáltal. Mindezt azért, mert láttam és éreztem valamit, elindultam abba az irányba, visszajelzést kaptam, visszaigazolást a világból, megtörtént és átéltem. Ez a kör pedig többször megismétlődött azóta :)

Ismerős ez, amit leírtam? Te hogy vagy ezzel a jövőképpel?

A folytatásban arról fogok írni, ami ebben a cikkben kérdőjeles maradt. Írtam, hogy rengeteg kérdőjel volt a fejemben, amelyre azóta választ kaptam és saját bőrömön is megtapasztalhattam. Hamarosan folytatás következik.

Szeretettel,

János (TJI, a Tudatalatti Detektív)

Emlékezz a jövődre, hogy te is ott leszel!:)


Az ELŐ-REGISZTRÁCIÓ elkezdődött!
Univerzális Jövőtérképezés Tréning november 23-án
Jelentkezés és részletek itt: http://goo.gl/BYvyTn

8+1 ijesztő jel az életedben

2013.10.24. 10:58 TJI

mindenszentek.jpgKözeleg a halloween, mindenszentek és halottak napja, 1 hét és itt van az emlékezés időszaka. Ezeket a napokat arra szoktam szentelni, hogy átgondoljam előző éveimet, évtizedeimet, kapcsolataimat. Ilyenkor erőteljes és fájdalmas felismeréseim is vannak, hiszen a befelé figyelés, a tömeges gyertyagyújtás, a légkör is elősegíti ezt. Olyan, "mintha" az egész világ egyszerre meditálna, ugyanarra gondolva. Miért is hoztam ilyen fura címet? Összeszedtem pár olyan gondolatot, ami mindenképp elgondolkodtató abban az esetben, ha nem vagy jól és úgy érzed valami nincs rendben. Ilyenkor első körben érdemes körülnézni a közvetlen környezetedben, mert ők nagyban tükrözhetik azt, ami benned is ott zajlik.

Figyeld meg magadat és a körülötted élőket és amennyiben az alábbi 8 ijesztő jelből 2-3 jelen van az életedben, akkor mindenképp olvasd el a folytatást, mert veszélyeztetve vagy.

8+1 intő jel, amire érdemes odafigyelni!

  1. az utóbbi hetekben, vagy akár hónapokban alig emlékszel konkrét dolgokra. Olyan, mintha repülne az idő. Felkelsz, eszel-iszol, dolgozol, majd otthon pihengetsz, tévézel és alszol. És ez megy minden nap, mindezek közben pedig szorongsz, unatkozol és nem érted mi a baj.
  2. sok körülötted az olyan ember, aki aggódik, negatívan beszél mindenről, pesszimista és leginkább a félelmeiről beszél - ezzel is azt sugallva, hogy az élet rossz, fájdalmas és semmi sem sikerül.
  3. nehezen beszélsz a problémáidról, mert tartasz tőle, hogy mit fognak hozzá szólni - egy idő után pedig azt veszed észre, hogy nem is tudod már konkrétan, hogy mi a bajod.
  4. félsz, hogy elveszíted a szeretteidet, párodat, szüleidet.
  5. gyakran vagy beteg és általános rossz közérzet uralkodik rajtad.
  6. folyamatosan azt érzed, hogy valami hiányzik, valami nem jó, valami kellene.
  7. nehezen alszol el és akkor is összevissza álmodsz mindent. Vagy hiába alszol akár 8-10 órát, amikor felébredsz úgy érzed magad, mintha nem történt volna semmi - "egyáltalán aludtam???"
  8. féltékenység gyötör és időnként irigykedsz is más emberekre, mert úgy érzed te jobban megérdemled a boldogságot, mint ők, akinek ez "megadatott".

+1. úgy érzed folyton büntet az élet, pedig te semmi rosszat nem csináltál - tehát gyakran az élet és más emberek hibája miatt te szenvedsz.

egymasra-mutogatas.jpgVégigolvastam újra az intő jeleket és még a hátam is borzong tőlük, hisz ezek közül már egy is meg tudja keseríteni az életed. Nekem is volt már 1-2 ezek közül, de igyekeztem gyorsan felismerni és megtalálni az okát, majd cselekedni, hogy változtassak a körülményeken. Pl. volt egy-két hónap az életemben, mikor elkezdtek hemzsegni körülöttem a vészmadarak és a lehúzós szövegű népek. Nem értettem 1-2 napig, hogy mi a fene történik, aztán elkezdtem meditálni és megkaptam azt a gondolatot, hogy "Nézz körül és figyeld meg milyen emberek környékeznek. Vigyázz, mert olyanná válhatsz, ha nem raksz rendet!"

És hogy ez mennyire igaz?! Amikor hagytam, hogy mondják és mondják a szövegüket, akkor én is elkezdtem rosszul érezni magamat, mert a sok lehúzós ember téged is magával képes rántani. Aztán amikor süllyedtem lefelé a gödörbe, akkor mondtam, hogy "NA NEEEEEEEEEEEEEEM! Velem ezt nem tehetik meg!" - ha észreveszed, az már fél gyógyulás. Szépen sorra vettem azokat a dolgokat, amik akkoriban értek és elkezdtem lezárni az olyan kapcsolataimat, melyek feleslegesen sok energiát elszívtak tőlem legfőképp azzal, hogy voltak és nekem nem volt belőle semmi pozitív energia. Ők elmondták amit akartak, próbáltak magukkal rántani, hogy megértsem őket, de tulajdonképpen miért is értsük meg azokat, akik energia vámpírkodnak?

Ha megértjük, akkor engedjük. Ha engedjük, akkor csinálják és élnek tovább ezekkel a leszívó viselkedésmintákkal. Innen jött a következő lépés: elfogadom, hogy ezt teszik, de visszautasítom és eltávolítom az életemből, mert nekem erre már nincs szükségem.

stop-allj-megallj.jpgMONDJ NEMET!

Magyarul és röviden: NEM-et mondok az olyan élethelyzetekre, emberekre és viselkedésmintákra, amelyek felett már eljárt az idő és nem a szeretet vezérli őket! Nem mindig egyszerű és könnyű, de tudod mit? Kit érdekel már olyan körülmények között, amikor 90%-ban leszívták a véredet? Engem biztosan nem. Eleged van? Akkor tegyél is valamit!

Te felismerted már ezeket a saját életedben? A felsorolt jelek jelen vannak nálad?

Szép napot kívánok és kellemes befelé figyelést!

János (TJI, a Tudatalatti Detektív)
ui. Legkésőbb holnap felkerül a következő tréning időpontja és anyaga! Figyeljétek a híreket!

Utoljára örökké második - Andi utolsó beszélgetése

2013.10.21. 10:04 TJI

Mondhatnám úgy is, hogy utoljára "örökké" második, hiszen olyan, hogy "örökké", az nem létezik másban, csupán a változásban. Örökké szerelem, örökké együtt, örökké jó, örökké szép, örökké fiatal. Hazudik magának, aki ezt elhiszi és ragaszkodik. Persze könnyű ezt mondani, amikor az ember lánya vagy fia félelmekkel telítve van. Az előző részben ott hagytam abba, hogy Andi elhatározta beszélni fog a párjával, komolyan és határozottan. Minél előbb, hiszen hamar el tud múlni az a hatalmas bátorság, amit összegyűjtött, ha beindulnak a gondolatai, kattog és fél. A tudatalatti igyekszik majd, és azon fog dolgozni, hogy eltántorítsa őt a beszélgetéstől, hiszen "minden szép és jó, miért is kellene felborítani ezt a szépséges kapcsolatot"? Andi tudja már, hogy ez azért nem ennyire fényes és stabil.

Emlékeztetőül az előző két rész, hogy összefüggően láthasd a történetet:
1. rész: http://kezdolokes.blog.hu/2013/10/07/elegem-van-orok-masodik-vagyok
2. rész: http://kezdolokes.blog.hu/2013/10/10/orokke-masodik-folytatas-andival

És jöjjön a záró rész:

A beszélgetésünk és lelki foglalkozás után elindult hazafelé és út közben javaslatomra igyekezett elképzelni a legjobb és legbiztonságosabb szituációt, ahogy ő ezt elő fogja adni. Beugrott egy boltba és vásárolt pár összetevőt, hogy valami egyszerűt főzzön estére. Egy könnyű vacsora, akár egy pohár borral, az jó indulás és bevezető lehet a komoly beszélgetéshez. Persze csak mértékkel, mert még a végén az ágyban kötnek ki a túlzott lazaság miatt.

feszulten-a-konyhaban.jpg"Vajon meg fog érteni és szeretné még tovább velem lenni, el fog gondolkodni? Vagy ezzel a beszélgetéssel végleg el fogom dobni magamtól és én leszek a hibás?" - tépelődött közben Andi.

Elérkezett az este, finom illatok és hallatszik, hogy megérkezett párja is - a kulcs elfordul a zárban. Belép, hangosan odaköszön. Ledobja ruháját, majd első útja a konyhába vezet. "Milyen finom illatok, farkas éhes vagyok, jó látni téged, ahogy itt állsz a konyhában főzve..." - mondta a férfi. Erre Andi kicsit elbizonytalanodott, hogy jól teszi-e, amit tesz. Persze felkészítettem rá, hogy ne higgyen minden ilyen dolognak, mert ezt már párszor eljátszották. Az olyan helyszín, az olyan körülmény, ahol az emberek lazulni tudnak, félrevezethetik a komoly beszélgetéseket, hisz gondolj csak bele abba, hogy a legnagyobb válság közepette elutaztok nyaralni. A nyaralóhelyen lazultok, pihentek, minden szép és jó. Elég nagy az esély, hogy azt fogjátok érezni, hogy "jéééééé, ez mégsem annyira rossz, nem is kell beszélnünk a problémákról" - sokan itt rontják el, hisz azzal ámítják magukat, hogy itt még van mihez nyúlni. Ami igaz is, mert a sok közös gyönyörű emlék segíthet összejönni és megoldani a problémákat. Viszont a kitartó és következetes komolyság is kell ahhoz, hogy Andi végig tudja vinni, amit elhatározott. Konkrétan egy tisztázó beszélgetést, ami akár szakításba, elválásba is torkolhat. Egyelőre vihar előtti csend, illatok, mosolygás van a levegőben, de érződik rajtuk, hogy hamarosan robban a bomba.

Mindketten sóhajtanak egyet, majd leülnek a vacsora asztalhoz, Andi tölt 1-1 pohár bort, majd kiteszi az ételt a tányérokba, mint kedves és jó háziasszony. Elkezdenek enni, de Andi nem bírja már, közben elkezdi bevezetni a témát: "ma rengeteget gondolkodtam és úgy érzem mindenképp beszélgetnünk kell, komolyan! Beszélgetnünk kell a kapcsolatunkról és az érzéseinkről, mert én úgy érzem, hogy olyan mély gödörben vagyunk, amit már nem érdemes tovább mélyíteni." - látszott a lány arcán, hogy picit megkönnyebbült, mert végre elkezdett valamit. A férfi már kissé gondterheltebb lett, egy pillanatra meg is állt a villa a kezében és a rágást is abbahagyta. Szeretettel és szúrós szemmel figyelt Andira és azt súgta a tekintete, hogy "de ezt miért most???"

A lány folytatta: "tudom, hogy most azt kérdezed magadban, hogy ezt miért most kell megbeszélni. De kérdezem én, hogy mikor lesz a legjobb alkalom erre, ha nem akkor, amikor aktuális? Holnap, jövőhéten, pár évvel később? Akkor, amikor már olyan mély a gödör, hogy legszívesebben az élők sorából is eltávoznék? Figyelj rám: én nagyon szeretlek, viszont fel kell tennem neked a kérdést. Te úgy érzed, hogy ebből a mély válságból és eltávolodásból kimászunk valaha? Egyáltalán szeretnéd, hogy kimásszunk? Mert ha nem...." Itt elszorult a torka és könnycsepp gurult végig az arcán. Nyelt egyet. Majd igyekezett folytatni: "mert ha nem, akkor minek is depis-pasi.jpgrabolnánk egymás idejét tovább? Nem gondoltam, hogy én ezt valaha ki fogom mondani, hisz az elején minden olyan szépen indult. Annyira jól éreztem magamat veled és te is velem. Sokan nevettünk, sokat szexeltünk, sokat beszélgettünk. Az utóbbi időben pedig ebből semmi sincs, csak a távolság, az üresség és a félelmek, fájdalmak. Mi lett velünk?"

A férfi letette a villáját, ivott egy korty bort, majd nézett maga elé. Nem volt egy szószátyár, és ezt azon az estén is újra bizonyította. Csend volt, könnycseppek illata járta át a konyhát. Andi kérdően nézett majd újra megszólalt: "tudod, hogy ha nem mondasz semmit, az is egy válasz? Olyan régóta vágyakozom, olyan régóta várakozom, hogy csoda, hogy nem csaltalak meg. Rengeteg lehetőségem lenne rá, hisz az utcán is próbálnak folyton leszólítani, elcsábítani és a munkahelyemen is folyamatos a férfiak ostroma. Mintha éreznék, hogy valami nincs rendben és próbálnak kimozdítani, akár csak egy rövid menetre. Szétrobbanok. Most már biztos vagyok benne, hogy ennek így ebben a formában vége. Azt hittem, hogy jobban fog fájni ez a beszélgetés, de most inkább üres fájdalmat érzek, csendet és vicces, de még meg is nyugodtam. Vége..."

A férfi továbbra is csak nézett maga elé, meg sem tudott szólalni. Talán mert mindig is ilyen volt. Talán mert az apja is ilyen magába forduló magányos farkas volt. "Nem szeretném úgy végezni, mint anyukád..." - mondta hangosan gondolkodva Andi. Ezen már egy picit idegesebb lett a párja, de nem sikerült kimozdítani a csendből.

Nem volt más választás, mint a továbblépés. Andi itt ezen az estén elhatározta, hogy megpróbálja a különválást és elindul végre arra, amit boldogságnak hívnak. Természetesen erősen a lelkére kötöttem, hogy pihenje ki a kapcsolatot és igyekezzen feltöltődni, lenyugodni és önvizsgálatot tartani, hisz amikor egy kapcsolatnak vége, akkor életveszélyes egy újat kezdeni, hisz minden ami az előzőben ott van és volt, azt a következőbe átviheti egyben... Tehát az egészséges menet az, ha a kapcsolat el van gyászolva, kipihenve, majd letisztulva pár hónap után lehet újra ismerkedni és bármi újba fogni. És az élet ezt a gondolatot ki is szolgálja. Légy erős mindig! - mondtam Andinak. Az erős pedig azt jelenti, hogy kitartó és következetes. És mit NEM jelent? Nem jelenti, hogy kemény és  zárkózott. Az nem erő, az csak félelem.

uj-elet.jpgAndi azóta rengeteget fejlődött és most tart ott, hogy új kapcsolatot kezd hamarosan. Már ismerkedik, próbálkozik, bulizik, és pihen. Már mondogatta nekem, hogy azt érzi érik benne a vágy és a kíváncsiság.

Mit szólsz ehhez a történethez?

Szép napot kívánok,

János (TJI, a Tudatalatti Detektív)

Örökké második? folytatás Andival

2013.10.10. 15:46 TJI

Emlékeztek? Pár napja feltettem egy írást Andiról, arról a lányról, akinek elege van a saját életéből, legfőképp abból, hogy senki szívében sem volt még soha első számú. Itt olvashatjátok az előzményeket >>>

Jöjjön tehát a folytatás, amelyből kiderül Andi merre ment tovább és mi lett az új kapcsolatával, ami úgy tűnik kezd kicsúszni a kezei közül. Hiába minden kötelék, hiába minden érzelem, foggal harapás és körömmel kapaszkodás, a lovag távolodik, halványul és újra úrrá lesz rajta a magány, hiány és az a hatalmas űr, ami emlékezteti régi életére és a saját apjára.

Így folytatta Andi a történet mesélését:


telefont-nezve-almatlanul.jpg"Álmatlanul forgolódtam az ágyamban, folyton a telefonomat figyeltem. Ez az okostelefonok átka, hogy még az ágyban sincs békében a lelkem, soha nincs nyugtom. Talán majd most fog írni. Vagy most. Vagy még pár perc és jön tőle egy üzenet, hogy mindjárt beszélhetünk és láthatom. Lehet a főnöke majd azt mondja neki, hogy folytathatja itthonról is a munkáját és akkor nem kell ilyen távol lennünk egymástól. De mi lesz, ha ő még jól is érzi magát odakinn nélkülem? Mi lesz, ha más lányokat is észrevesz és meg is tetszik neki valaki, akit megfoghat, megölelhet és... Na de állj már le Andi, ne beszélj butaságokat, hiszen épp téged szeret, hisz ezt mondta és ígérte, hogy megvárjátok egymást. Azt hiszem túl sokat gondolkodom és túl sokat bántom magamat hülyeségekkel. Nincs bizonyítékom arra se, hogy szeret és arra sem, hogy nem. Régen azt képzeltem, hogy akivel szerelmesek vagyunk egymásba, azzal éjjel nappal együtt leszünk, sok mindent együtt csinálunk, egy helyen élünk és közösek a céljaink.
De legfőképp a lakhely és érdeklődés, ami fontos, hogy KÖZÖS legyen. Ebből mi is van most meg? AHHhhhhh, már megint agyalok. János mit tegyek? Mit csináljak?" - kétségbeesett kérdését felém irányozta Andi.

"Azt ugye tudod Andi, hogy bármennyire is próbáltál tudatosan olyan férfit találni, aki imád és szeret és veled is fog maradni, de tudatalatt olyat vonzottál be magadnak, aki nem ilyen típus, hanem már a kezdeteknél is benne volt a pakliban, hogy ő elmegy és távol lesz tőled?" - kérdeztem tőle.

Erre Andi: "igazad lehet, mert ha most belegondolok, akkor már az elején is pedzegette nekem, hogy ő szeretne majd valamikor külföldön dolgozni, de azt nem említette, hogy oda engem is vinne. Én meg persze úgy gondoltam, hogy ez egyértelmű és magától értetődő. De én hülye csak magamat ámítottam és hazudtam. Eddig őt okoltam, hogy nem szeret és nem akar engem, közben én magam olyan embert találtam, aki végig mondta és sugározta ezt felém, de én nem akartam meghallani. Csak azt hallottam, amit hallani akartam és amire vágytam. Tulajdonképpen csak önmagamat hallottam és nem figyeltem eléggé rá...Magamat okolhatom leginkább. De akkor most mi a fenét csináljak? Hogy tudnám őt visszahozni? Egyáltalán érdemes még?" - kis zokogás is hallatszott a hangjában, ahogy könnyek hullottak le arcán.

ejjel-almatlanul-agyban-varakozva.jpg"Ezt a kérdést most nekem kell feltennem feléd, hiszen én nem válaszolhatom meg, hogy te mit tegyél. Tehát a kérdésem: neked elfogadható, hogy hetekig vagy hónapokig nem láthatod a párodat és esélyed sincs arra, hogy kövesd őt a munkahelye környékére? Meddig bírnád így? Egyáltalán miért kell, hogy magadra erőltesd ezt? Meddig szeretnél így szenvedni? És itt jön a fő téma: érdemes így, ilyen formában? Ami talán segíthet neked, az az, ha ezeket a kérdéseket végiggondolod és vele is megbeszéled őszintén a részleteket. Ehhez pedig a legfontosabb, hogy önmagadnak is az őszinte válaszokat add meg, hiszen csak akkor fogsz kielégítő választ kapni tőle, ami passzol hozzád, ha te magaddal is egyenes vagy. Ne feledd!" - mondtam neki elgondolkodva.

Andi először magába roskadt, majd mélyet sóhajtva ezt válaszolta: "igazad van János, azt hiszem az lesz a legjobb, ha önmagammal szemben is tisztázom, hogy ...már most kimondom, hogy ez így elfogadhatatlan számomra és a legelső lehetséges pillanatban megbeszélem vele, hogy merre haladunk és mire vágyom. És megkérdezem tőle, hogy mire számíthatok, meddig gondolta, hogy várjak stb. Ezek fontosak számomra, hisz az örökkévalóságig nem várhatok, mert csak magamnak okozok fájdalmat, ráadásul lekötjük egymást és ez sehova sem vezet. Kötni magamat és a másikat úgy, hogy közben tudom a lelkem mélyén, hogy nem tartozunk össze. Ezt hívjuk karmikus köteléknek, mondhatjuk ezt János?"

"Igen, hisz ha ezt megoldod, akkor még közelebb kerülhetsz a saját boldogságodhoz. Így ez egy karmikus kapcsolat. A karmikus kapcsolatok pedig azért jönnek az életedbe, hogy a megoldás közben megerősödj, tisztábban láss és levesd végleg a hazugságrétegeidet, az önámítás burkokat és az összes álarcodat. Ettől könnyedebb leszel, békésebb és hamarabb megtalál az a fajta szeretet, szerelem, amire a lelked magjában vágyódsz. Mikor beszélsz vele? Hogy tervezed?" - fejtettem tovább a szálakat. Andi vett egy nagy levegőt, de mielőtt folytatta volna még odafűztem egy mondatot: "Azt ugye tudod, hogy ha ezt megbeszéled vele és tisztázzátok a dolgot, akkor a saját fejlődésedben és a régi sérelmeid feldolgozásában egy hatalmasat léptél?! Ez a gyógyulási folyamat része. Ő átvitt értelemben egy ösztönző ember, aki azért piszkálja a lelked, hogy gyógyulj meg. Akarod ugye?! Remélhetőleg igent mondasz a gyógyulásodra!" :)

boldog-kipihent-nyugodt.jpgAndi megint nagy levegőt vett, kifújta, és hajába túrt zavartan, majd látszott, hogy tudja mit kell tennie: "ma nagyon fáradt lesz, mert egész nap dolgozik, hajnaltól. De holnap szabad lesz egész nap, így valamikor az én munkám után, tehát délután összehozzuk. Jelzem felé, hogy komolyan szeretnék vele beszélni. Mivel másképp nem lehetséges most, skype-n keresztül intézem a beszélgetést és videóval, hogy lássam az arcát, ahogy reagál, ahogy néz a szemembe (a kamerába) - és köszönöm a megerősítést: igen, tudom, hogy ez hatalmas lépés. Félek is tőle rendesen, leizzadt előbb a tenyerem már a gondolattól is, hogy ha ezt megbeszélem vele, akkor azzal el is veszítem őt. De most már kezdtem érteni, hogy ez nem gond. Nyitva hagyom a kérdést és engedem, hogy lesz ami lesz végigviszem. Kész vagyok rá...Köszönöm"

A mai beszélgetésre ennyi idő jutott. A következő és egyben befejező részben arról lesz szó, hogy Andinak hogy sikerült a megbeszélése, a tisztázás és mi lett ebből. Mit szóltok ehhez? Szerintetek mi lesz vele?

Szép napot kívánok!

TJI, a Tudatalatti Detektív

Emlékezz - Október 15-én Karma Kapu Gyakorlati Klub (első alkalom)
Jelentkezés és részletek itt: http://www.karmakapu.hu/karma-kapu-gyakorlati-klub/

Elegem van! Örök második vagyok?!

2013.10.07. 10:27 TJI

Ez a történet egy esszencia lesz, olyan nők életéből, akik folyamatosan azt érezték vagy még érzik, hogy nem lehetnek első helyen a férfi szívében különböző okoknál fogva.

Jöjjön tehát sok-sok nő élete összegyúrva:

depis-fiatal-lany.jpgAndinak hívnak és tudnod kell rólam pár dolgot, mielőtt elmesélem történetem. Évek óta foglalkozom önismerettel, méghozzá azért, mert észrevettem, hogy mióta az eszemet tudom ugyanazokat a köröket futom. Először édesapámmal kezdődött. Kislányként nem is fogtam még fel teljesen, hogy mit jelent az apa hiánya és távolság. Apu rengeteget dolgozott, ami akkoriban megszokott volt minden családban és manapság is, de őt szinte csak 3-4 hetente láttam pár órára, ugyanis külföldön "kellett" dolgoznia, ezt várták el tőle. Dolgozott üzletemberként, aztán kiküldetésben, pár évig katona is volt külföldön. Egy dolog volt, ami közös ezekben: távol volt tőlem. Anyukám igyekezett kiszolgálni minden álmomat és vágyamat, de persze az apai közelséget ő sem tudta pótolni, ami kezdetben abban nyilvánult meg, hogy folyton fiúkkal lógtam, fiús dolgokat szerettem és kifejezetten idegesítettek a lányos dolgok, a hisztik, a nyávogás és a locsi-fecsi többszínűség, apró nőies játékok. Elérkezett az az időszak, amikor testileg is elkezdtem változni, növekedésnek indult a mellem, formásabb lett a csípőm és először "megjött". Itt már a fiúk is egyre jobban felfigyeltek rám, de általában az lett a vége, hogy kaptak tőlem egy pofont, vagy behúztam egyet nekik. Inkább verekedősebb voltam, nehezen engedtem magamhoz közel bárkit is. Aztán erre még egy lapáttal rátett, hogy apu 14 éves koromban nem jött többé haza... Kiderült, hogy talált egy nőt magának külföldön, aki folyamatosan vele volt és járta vele az utakat. Most igazából én sem értem így utólag, hogy ez a nő miért nem anyu volt, hogy mi miért maradtunk itthon külön. Hisz mi voltunk egy család. Egyszerre vagyok szomorú és ideges is, haragszom rájuk. De ez van, ez már így alakult. És ezután azt hittem ennél rosszabb nem jöhet. 1 évvel később apu balesetet szenvedett és viszonylag hamar, 1 hét alatt "elment" a sérülései miatt.

Sajnos nem sikerült eljutnunk hozzá a kórházba, így nem tudtam tőle elbúcsúzni. Mivel haragudtam is rá, ezért évekig azzal nyugtattam magam, hogy "megérdemelte" és legalább így kvittek vagyunk. Aztán később jöttem rá, hogy ezzel magamnak tettem rosszat, mert azzal, hogy így viselkedtem vele az utolsó napjaiban, tulajdonképpen ugyanazt tettem, mint amit ő tett velem évekig. A bosszú pedig nem sok jóra vezet. Ráadásul itt maradtam apa nélkül és neki már tökéletesen mindegy, hisz nem érez semmit, meghalt. Én meg itt maradtam, érzek, éltem tovább és azóta is élek...Mindjárt rá is térek, hogy mi történt velem ezután, mert azt hiszem az nem nevezhető igazi életnek, sokkal inkább ámokfutásnak.

Pár évig úgy éltem, mint egy zombi. Hiába is próbálok visszaemlékezni a 14-19 éves korom közötti időszakra, maximum bevillanások vannak, ami leginkább semmire sem elég - ha már önismeretet szeretnék. Valószínű mindez azért történt így, mert ez a sok esemény fájdalmasan érintett és kiverte a biztosítékot nálam. Az agyam nem akar emlékezni a fájdalmas és szenvedéssel teli időszakra. Azt tudom, hogy ebben az 5 évben rengeteg hülyeséget csináltam, magamat is veszélyeztetve. Kipróbáltam a cigit, 1-2 könnyebb drogot is, volt 4-5 egy éjszakás kalandom. Csoda, hogy megúsztam ép bőrrel, biztosan leizzadtak párszor a védőangyalaim.

szerelmes-idoszak.jpgLeérettségiztem, aztán egy viszonylag békésebb időszak következett, ugyanis megismerkedtem egy fiúval. Szerelem volt első látásra. 2 hónap után a fiú megkérdezte tőlem, hogy odaköltöznék-e hozzá. Én persze egyből igent mondtam, hisz az volt minden álmom, hogy végre egy normális férfiú szeressen, imádjon és velem akarjon lenni minden nap az életében. Pakoltam, kicsit sírtunk, összeborultunk anyukámmal, de aztán elengedett. Szegény egyedül maradt, hiszen csak én voltam neki. De itt most első sorban magamra gondoltam, mert elvakított a szerelem. Kb. fél év közös élet után a párom zaklatottan érkezett haza este munkából és azt mondta, hogy beszélnünk kell. Nem tudta hogyan mondja el, mert félt, hogy elveszít. Kapott egy "felkérést" a munkahelyén, ami végülis egy visszautasíthatatlan ajánlat volt. Fiatalon arról álmodozott, hogy külföldön dolgozhasson, gyönyörű tengerparton, csodás fizetésért, olyan helyen, ahol mindig süt a nap. 1 hét múlva indulás. Mikor ezt elmesélte, megállt bennem az ütő, hisz gyanúsan ismerőssé vált a helyzet. Mintha apu már csinált volna hasonlót. Félt a párom, hogy ha ezt elmondja és elfogadja, akkor engem örökké elveszít. Ha pedig nem fogadja el, akkor több ilyen jó lehetősége nem lesz (tapasztalat híján jogosan is gondolhatta ezt, utólag már látom). Sajnos kikötötték neki, hogy csak ő mehet, mert biztosítanak neki szállást is, viszont ott nincs helye másnak. Tehát követhettem volna, kimehettem volna vele, de akkor magunknak kellett volna biztosítani szállást, ételt stb. Ezt az akkori helyzetben nem tudtuk megoldani, így arra jutottunk, hogy induljon el, menjen, én nem akarom visszatartani, aztán pár hét vagy hónap után utánamegyek és akkor már összeköltözhetünk kint.

Összepakolt és az utolsó hét már úgy zajlott, hogy össze voltunk nőve. Alig engedtem lélegezni, alig engedtem még a lakásban is, hogy egyedül mászkáljon, nehogy akár pár percet is elpazaroljunk külön. Ettől még nyomasztóbbá és fájdalmasabbá vált a dolog, hisz pár nap és ő már nem lesz elérhető számomra. Legalábbis én így éltem meg.

Kikísértem a reptérre, ölelés, még egy ölelés, könnyek a szememben, majd elfutottam, mondva neki, hogy én nem bírom az ilyen búcsút, hisz "hamarosan találkozunk...UGYE?!" - kiáltottam oda. Ezzel nem tettem könnyebbé az elutazását, sajnáltam is a kis hisztit.

Az első 1-2 hét nehezen telt, mert a munkája miatt nem igazán tudtunk találkozni, beszélgetni. Leginkább az esti órákban volt pár óránk, hogy valahogy kommunikáljunk és digitális formában láthassuk egymást. Láthatóan fáradt volt a kinti dolgoktól, így ahogy teltek a napok és hetek, egyre kevesebbet láttam és egyre több volt az az időszak, amikor vártam, várakoztam és egyedül éreztem magam.

Mi lesz ebből? Mi lesz velünk? Ez foglalkoztatott minden este, így próbáltam elaludni. Aztán később ez töltötte ki szinte minden percemet nap közben is...

Hamarosan jön a folytatás és akkor leírom, hogy Andi mit tett, mit nem tett a párjával és mi lett ennek a vége (már ha vége lett egyáltalán) :)

Szép napot kívánok addig is!

TJI